Kiütés mononukleózissal

A fertőző mononukleózis főleg a limfoid szöveteket érinti. Mivel a nyálkahártya jelen van a lépben, a mandulákban és a májban, ezek a szervek elsősorban szenvednek. Mindazonáltal a betegség jellegzetes tünetei között bőrkiütések vannak. Megjelenésük mechanizmusa még nem tisztázott.

Klinikai kép

A betegség inkubációs ideje elég hosszú. A fertőzés után 20-60 nappal tart, mielőtt a vírus megkezdi az aktív szaporodást. Az inkubáció végén az első tünetek hasonlítanak a mandulagyulladásra. A háttérben kiütés van.

Néha párhuzamosan jelentkeznek a kiütések, és néhány órán belül teljesen eltűnnek. De gyakrabban a fertőző mononukleózisú kiütés a klinikai kép csúcsánál figyelhető meg, és a bőr fokozatosan megszűnik, ahogy a többi tünet elhalványul:

  1. Külsőleg a kiütés hasonlít a szokásos skarlátvörös piros foltokra, amelyek jellemzőek a kis kapillárisok vérzésére.
  2. A kiütés általában a patológia 7-10. Napján jelenik meg.
  3. A piros bőrkiütés mellett kis rózsaszín papulák is jelen lehetnek a bőrön.
  4. A bőrkiütés nem zavarja a beteget, nem okoz fájdalmat vagy viszketést.
  5. Mononukleózis esetén a test kiütése anélkül hagyja el a jelet, hogy hegesedést, peelinget vagy pigmentációs foltokat hagy.
  6. A kiütés helyes lokalizációja hiányzik, terjedhet az egész testre, vagy hatással lehet az egyes területekre.
  7. Egyidejűleg bőrkiütésekkel, fehér foltok megjelenésével a gége hátsó falán.

A mononukleózisos kiütés eltűnik a betegség 10-12 napjától. A tünet nem igényel további kezelést.

Ha antibiotikum-terápiát alkalmaznak a mononucleosis kezelésében, akkor viszketés léphet fel. Ennek azonban nincs semmi köze a kiütés jelenlétéhez. Általában allergiás reakciót jelent a terápiás szerre. Ezért meg kell vizsgálnunk a kezelési programot. Nem érdemes megfontolni a kiütést bármely helyi gyógyszerrel.