Egyes környezetben lévő anyagok negatívan befolyásolják a szervezetet, mert az immunrendszer fokozott érzékenységgel bír. Ennek eredményeképpen allergiás reakciók lépnek fel, melyeket specifikus antitestek (E immunglobulinok) termelnek az ingereknek a vérben, a nyirokben és az emésztőrendszerben való penetrációjával szemben.
Az allergiás reakciók típusai
Összesen 4 leírt patológiát különböztetünk meg.
Az első osztályba beletartozik az azonnali típusú anafilaxiás allergiás reakciók. Gyorsan fejlődnek, néhány percen belül vagy órákban a hisztaminokkal való érintkezés után.
Ennek az osztálynak a betegségét a véredények falának áteresztőképességének és kiterjedésének növekedése, a simaizomszövet csökkenése jellemzi. Ez a következő tünetekben nyilvánul meg:
- csalánkiütés;
- anafilaxiás sokk;
- a bronchiális asztma (atópiás) támadása;
- görcsök;
- hamis gabonafélék;
- vasomotoros rhinitis;
- a nyálkahártya duzzanata;
- nagy mennyiségű viszkózus nyálkahártya felosztása a bronchiolák felületén.
Emellett az akut allergiás reakciók erősen gyötrő köhögést, orrfolyást, tüsszentést és könnyt okoznak.
A második típusú betegséget citotoxikusnak (citolitikusnak) nevezzük. Az immunglobulinok nemcsak az E típusú, hanem a G és M immunoglobulinok felszabadulását is okozzák. Tipikus klinikai megnyilvánulások figyelhetők meg az ingereknek való kitettség után 6 órával, amit az emberi szervezetben lévő antigének halála és a védő funkciók csökkenése kísér.
Általában ilyen allergiás reakció fordul elő a kábítószereken és egyes betegségeken:
- Rh-összeférhetetlenség;
- hemolítikus betegség;
- thrombocytopenia ;
- hemolítikus vérszegénység.
Tipikusan ez a kórtípus az újszülötteket és a csecsemőket legfeljebb hat hónapig érinti, de felnőtteknél is.
Az allergiás reakciók egyéb típusai a késleltetett túlérzékenységi folyamatokhoz kapcsolódnak. Ez összefüggésbe hozható a különféle leukocita sejtek fajlagos gyulladásos fókuszába, amely a sérült szövetet kötőszálakkal helyettesíti.
A késleltetett típusú allergiás reakciók
A betegség harmadik osztályát az E, G és M immunoglobulinok termelése is okozza.
A tünetek megjelenése a környezettel irritáló anyagokkal való érintkezés után 7-12 órán belül alakul ki. A tünetek egy csoportját immunrendszer komplexek vagy az Arthus jelenség reakciójaként nevezik.
A bemutatott allergiafajta a következő betegségekre jellemző:
- reumás ízületi gyulladás;
- dermatitis;
- szisztémás lupus erythematosus ;
- kötőhártya-gyulladás;
- immunkomplex glomerulonephritis;
- szérum betegség.
Az utóbbi típusú allergiás reakciókat késői túlérzékenységnek hívják, hiszen 25-72 órával a hisztaminokkal való érintkezés után alakul ki.
A megfigyelt tünetek:
- a bőr károsodása;
- gyulladásos folyamatok a gasztrointesztinális traktus szervében;
- a légutak lefutása.
Érdemes megjegyezni, hogy ezek a jelek jellemzőek a transzplantáció utáni elutasítás folyamatában.
Elsősegély az allergiás reakciókra
Először is ki kell zárni az irritáló anyagokkal való esetleges kapcsolatokat. A légutak puffadása és a légelzáródás akadályozása esetén azonnal be kell adni egy allergiaellenes gyógyszert (intramuszkuláris vagy intravénás).
A további terápia attól függ, hogy milyen anyag okozta a tüneteket, valamint a klinikai tünetek súlyosságát. Az antihisztamineket csak az allergiás tünetek eltűnéséig kell követni.