A szívelégtelenség olyan szívbetegség, amelyet a rossz vérkeringés okoz. A szív nem képes hatékonyan szivattyúzni a vért, e tekintetben az oxigén és a tápanyagok keringése a szervezet egészén sérül, az eredmény a vér stagnálása. Emellett a szívelégtelenség provokálhat szívkoszorúér-betegséget, szívbetegséget, tüdőbetegséget, myocarditist, reumatizmust és artériás magas vérnyomást.
A szívelégtelenség megelőzése
A legfontosabb megelőző intézkedések:
- A cardiovascularis rendszer gyakorlása.
- A túlsúly csökkentése .
A szívelégtelenség fokozott stresszt okozhat, ezért szükséges a kardiovaszkuláris rendszer edzése. Fontos, hogy a feladatokat adagolják és egyénileg kiválasszák.
Állandó állapotban az orvosok 20-30 percen át hetente 3-5 alkalommal sétálnak. Az alternatíva egy kerékpár lovagolása hetente ötször 20 percig. A terhelések időtartamát azonban maga a személy határozhatja meg, az egyetlen előfeltétel az, hogy az állapot nem romlik. Az első jelzés, hogy a megszállás megáll, egy könnyű szippantás megjelenése.
A szívelégtelenség osztályozása
Az orvostudományban számos besorolás található a szívelégtelenségben. A közelmúltban a legelterjedtebb a New York-i Szívszövetség által javasolt.
A szubjektív mutatók alapján négy funkcionális osztályt különböztetünk meg:
I funkcionális osztály - nincs korlátozva a fizikai aktivitásban. A szokásos fizikai aktivitás nem okoz fáradtságot, gyengeséget, légszomjat és palpitációt.
II. Funkcionális osztály - a fizikai aktivitás korlátozott korlátozása. A pihenő betegek nem mutatnak kóros tüneteket.
III funkcionális osztály a fizikai aktivitás explicit korlátozása. Egy kis fizikai terhelés miatt a betegek klinikai tünetei mutatkoznak.
IV funkcionális osztály - a legkisebb testmozgás kellemetlen érzést okoz a mellkasban. A tünetek még nyugodt állapotban is megnyilvánulnak, és a kis fizikai megterhelés súlyosbíthatja a tüneteket.
A szívelégtelenség okai
A szívelégtelenség fő oka bármely betegség olyan kóros állapotban, amely megzavarja a szívet. A legtöbb esetben a szívelégtelenség természetes következménye a szív- és érrendszeri betegségeknek. Néha a betegség a súlyos szívbetegség első jeleként szolgálhat.
A magas vérnyomás kialakulása után hosszú idő telhet el, mielőtt megjelenik a szívelégtelenség első tünetei. A betegség gyorsan fejlődik, gyakran nem napokról és órákról, hanem percekről van szó. Ilyen esetekben akut elégtelenségről beszélhetünk. A fennmaradó esetek krónikus szívelégtelenségnek minősülnek.
A szívelégtelenség kezelésének fő irányai a következők:
- Tüneti kezelés a tünetek megszüntetése.
- A szívműködést leginkább érintett szervek védelme. Leggyakrabban az agy, a vesék és az erek.
- A beteg hosszabb élettartama és minőségének javítása.
Krónikus szívhiba tünetei
Gyermekeknél a krónikus elégtelenség a fizikai fejlődés, az anaemia és a testhiány elmaradottságának nyilvánul. Ezenkívül a gyermeket a légzés, a központi és a perifériás vérkeringés zavarhatja.
Felnőtteknél a krónikus szívelégtelenséget policitémia és akrocyanosis kísérte. Bármely életkorú beteg esetében a közös tünet a bőr elhalványodása.
A krónikus kudarc korai szakaszában a betegség csak fizikai stressz alatt nyilvánul meg. A késői stádiumokban a tünetek stabilak és még akkor is kifejeződhetnek, amikor a beteg vízszintes helyzetbe kerül, ami légszomjat eredményez.
Elsődleges segítség a szívelégtelenséghez
A szívelégtelenség elsősegélyének arra kell irányulnia, hogy javítsa a szív kontraktilitását. Ha a szívelégtelenség anginával van összefüggésben, akkor a páciens nyelve alatt egy nitroglicerin tablettát kell elhelyezni. Az elsősegélyt nyújtó orvosnak strofánist, korglikonot és digoxint kell alkalmazni.
A pulmonalis véredények vérének stagnálásának csökkentése érdekében az eufillin hatásos. A hatóanyag beadható intravénásán 2,4% -os oldatként és intramuszkulárisan 24% -os oldatként. Az oxigén növelése érdekében a betegnek be kell nyírni a nedves oxigént. Furosemid vagy novorit is bevezetésre kerül.
Hogyan kell kezelni a szívelégtelenséget?
A krónikus szívelégtelenség kezelésében a legfontosabb az, hogy enyhíti a betegeket a tünetekben. A kezelésnek teljes mértékben meg kell felelnie a beteg szubjektív követelményeinek.
A betegség kezelésekor a következő módszereket alkalmazzák:
- étrend
- a testmozgás egyéni módja;
- orvosi ellenőrzés;
- pszichológiai rehabilitáció;
- gyógyszerterápia;
- sebészeti, mechanikai és elektrofiziológiai kezelést.
Nem szabad elfelejteni, hogy az akut szívelégtelenség kezelése nehéz folyamat, mivel gyakran kísérő betegségek kezelését is magában foglalja.
A szívelégtelenség népi gyógymódjainak kezelése
A 18. század végétől a szívelégtelenség kezelésében a leghatékonyabb népi gyógymód a foxglove, az úgynevezett digitalitis. A digitalis sajátossága abból áll, hogy csak a beteg szívét érinti, és nincs hatása az egészségesre. A digitalis gyógyszerei növelik a szívizom kontraktilis funkcióját, ennek hatása a kiszivattyúzott vér nagyobb mennyisége.