Minden társadalomban az emberek különbséget tesznek más emberek és csoportok között, megtanulják megtalálni a kapcsolatot e különbségek között egymás tulajdonságaival vagy egy csoporthoz való viszonyukkal.
A különböző kultúrákban bizonyos viselkedési különbségek vannak, az emberek közötti kapcsolatok érzései. E különbség lényege az egyes emberek egyéni szerepe, összehasonlítva a csapat szerepével.
A modern emberiség jelentős része a társadalmakban él, ahol a legtöbb esetben a csoport egésze érdekli az egyes emberek érdeklődését.
Mi a kollektivizmus?
Tehát a kollektivizmus egyfajta világnézet, amely szerint a döntések meghozatalakor a kollektív szerep fontosságára helyezi a hangsúlyt. Ez azt jelenti, hogy az emberek szorosan egyesített csoportokban, közösségekben érdekeltek.
A kollektivizmus az alábbiak szerint van osztályozva:
- Horizontális.
- Függőleges.
A vízszintesben egy belső csoportból áll. Ebben mindenki egyenlő jogokkal rendelkezik. A társadalom célja meghaladja a személyes érdekeket. De a horizontális kollektivizmust a rosszul fejlett csoportos gondolkodás jellemzi, amely ilyen jellegű, a személyiség társadalmi megnyilvánulásának megszüntetése.
Az ilyen szubkultúrákra példa csak néhány ország (mivel ma ilyen országok egyáltalán nem léteznek). A függõségben a személyiség a hierarchikus kapcsolatokkal, státusszal jellemzett belsõ csoportok képviselõire utal. Mindkét faj esetében jellemző a kollektivizmus elve, amely szerint a társadalom életének, az egyéni érdekeknek az egyes emberek élvonalában kell lenniük.
A kollektivizmus oktatása
A személyiségre gyakorolt befolyásának mértékét az egyén belső világának jóindulatú, gondoskodó hozzáállása határozza meg. Ennek alapján a pedagógiai oktatás kollektivista fogalma alakult ki. Amelynek célja a gyermekkori kollektivizmus érzése volt.
Így kezdettől fogva a gyerekek olyan játékokat tanítottak, amelyek hozzájárultak a csapatmunka készségének megszerzéséhez. A csapatjátékokban a gyerekeket arra tanították, hogy ne csak a személyes eredményükről, hanem a csapat feladatairól, az egyéb gyerekek teljesítményéről való örömére is képesek legyenek értékelni, mindenekelőtt méltósággal, nem pedig negatív tulajdonságokkal.
Vagyis a kollektivizmus oktatásának lényege abban rejlik, hogy az embert elsősorban a társadalom, a kollektív gyülekezet problémáival kell zavarba ejtenünk, hogy segítsenek az itt felmerülő problémák megoldásában. A személyiségnek meg kell tanulnia, hogy nem egy szállodai egyént gondoljon, hanem a kollektív társadalom elválaszthatatlan részét képezze.
Az individualizmus és a kollektivizmus
Az individualizmus és a kollektivizmus egyfajta ellentétek a fogalmi fogalmakban.
Tehát az individualizmus egyfajta világnézet, amelynek fő elve az egyéni szabadság. Az individualizmus szerint egy személynek be kell tartania a "csak magára támaszkodó" szabályt, saját személyes függetlenségével kell rendelkeznie. Ez a fajta világnézet ellenzi az egyén elnyomásának tanait, különösen, ha az ilyen elnyomást a társadalom vagy az állam termeli.
Az individualizmus ellentétes a szocializmus, a holizmus, a fasizmus, az etatizmus, a kollektivizmus, a kommunizmus, a szociálpszichológia és a szociológia, a totalitarizmus, amelyek fő célja az ember alárendeltsége a társadalomnak.
Az F. Trompenaarsu-féle közvélemény-kutatás szerint a legtöbb válaszadó, akik az individualista értékekhez ragaszkodnak, a következő volt:
- 89% izraeli válaszadók.
- 74% - Nigéria.
- 71% - Kanada.
- 69% - az USA.
Az utolsó helyen Egyiptom (csak 30%).
Meg kell jegyezni, hogy a kollektivizmus nem jellemző a modern nyugati társadalomra, az individualizmushoz képest. Ezt mind az emberek világnézetének megváltoztatásával, mind a pszichológia, a filozófia különböző irányainak megváltoztatásával lehet magyarázni, amelyek a kollektivizmus tanát elhárították.