Antibiotikumok a petefészek gyulladásához

A petefészkek gyulladása (oophoritis) a nők körében gyakori betegség. Az időszerű és megfelelő kezelés hiánya komoly következményekkel jár. A legszörnyűbb a meddőség .

A petefészek-gyulladás okai:

Antibiotikumok a petefészek gyulladásához

Az orvosi gyakorlatban széles körben elterjedt a petefészkek gyulladása antibiotikumokkal. A közelmúltbeli generációk gyógyszereinek mechanizmusa magában foglalja a mikroorganizmusok növekedésének elfogadhatatlanságát vagy a fertőzés kórokozóinak teljes megsemmisítését.

Milyen antibiotikumokat javasolnak petefészek-gyulladásra?

A gyógyszer kiválasztását a fertőzés megtalálható a szervezetben: bakteriális, vírusos vagy gombás. Különböző gyógyszerek legaktívabban járnak el egy adott típusú kórokozókon.

Milyen antibiotikumokat kell inni a petefészek-gyulladással?

Ezt a fontos kérdést az orvos határozza meg átfogó vizsgálat után: vért és kenet teszteket, nőgyógyászati ​​ultrahangot és egy mintát, amely megmutatja a kórokozók típusát és az érzékenységet az antibiotikumok különböző típusaira.

A petefészek-gyulladásos bakteriális fertőzések kezelésére alkalmazott antibiotikum csoportok a következő nevekkel rendelkeznek:

  1. Aminoglikozidok (állítsuk le a fejlõdést elsõsorban a Gram-negatív baktériumok fejlõdésében, amelyek nem érzékenyek más gyógyszerekre).
  2. Tetraciklinek (gátolják az idegen sejtek aminosavak építésének folyamatát).
  3. Penicillinek (terhesség alatt is alkalmazhatók, a legtöbb baktérium esetében halálos kimenetelűek).
  4. Cefalosporinok (elnyomják a bakteriális sejtek szintézisét, mind a Gram-pozitív, mind a Gram-negatív baktériumokon hatnak).
  5. A legutóbbi nemzedékek gyógyszerei: Ampicillin, Amoxicillin, Benzypenicillin, Cefazolin, Tsafataksim, Gentamicin.

Fontos: Nem lehet orvosi tanácsadás vagy barátok véleménye nélkül eldönteni, hogy mely petefészek-gyulladásos antibiotikumok alkalmasak Önnek. A gyógyszerek rendelése szigorúan egyedi. Ennek a feltételnek való meg nem felelés krónikus gyulladásos folyamatok kialakulásához vezet, mivel a betegség, amely nem gyógyul meg a végéig, gyökeret ereszt a gyengített szervezetben.