A szalmát több mint egy évtizede használják műtrágyaként a növények számára . Ezt teljes mértékben igazolja az a tény, hogy sok hasznos elemet és anyagot tartalmaz.
Szalma felhasználása műtrágyaként a kertben
Ha 5-6 tonna talaj esik a talajba, a szalma 30 kg nitrogént, 6 kg foszfort, 80 kg káliumot, 15 kg kalciumot és 5 kg magnéziumot táplál. Elfogadom, ezek a számok elég látványosak. Természetesen bizonyos feltételeket kell teljesíteni ahhoz, hogy a földet ezekkel az elemekkel töltsük be.
Először is, a szalmának legalább 8 hónapig kell szántani a földet. Csak ezen időszak után új növényeket telepíthet. Az a tény, hogy a szalma mint műtrágya bomlik. Miután elérte, humuszot képez, ami a talaj értékes tulajdonságait képezi. A bevezetett szalma bomlásának felgyorsítására az ásványi nitrogén is bejut a talajba.
Ezen túlmenően a túlgazdálkodási szalma mint műtrágya kitűnő szén-dioxid-forrás, amely befolyásolja a növények levegő táplálására vonatkozó feltételek javulását. A szalma javítja a talaj szerkezetét, védi a földet az eróziótól, és serkenti az energiafolyamatokat a talajban.
A gyomnövények növekedésének csökkentése érdekében a kertészek körében gyakori a szalma, mint a talajtakaró és a műtrágya használata. Ebben az esetben az ősszel szalmaszálka nagyon hasznos a földre illatba, hogy tavasszal növelje a talaj termelékenységét és javítsa a föld termékeny rétegének abszorpciós kapacitását.
Mely szalma alkalmas a talajmegtermékenyítésre?
A talaj megtermékenyítéséhez leginkább a hüvelyesek és a gabonafélék szalma. Ebben az esetben a növények szárított szárának törékeny csöves szerkezetűnek és sárgásbarnás vagy barnás színűnek kell lennie, zöldes impregnálás és gombás növekedés nélkül.
A hüvelyes szalma nagyon gyorsan bomlik, és minimális kórokozót és kártevőt tartalmaz, ami fontos ahhoz, hogy jó eredményt érjen el a talaj dúsításával szemben.