Az Ureaplasma parvum (latin ureaplasma parvum) az opportunista kórokozókhoz kapcsolódó mikroorganizmusok, vagyis a felismerésük nem beszélhet a betegségről. Az ureaplasma parvum jelenléte a teszteknél a norma, de ennek ellenére a mikroorganizmus számos problémát okozhat a nők körében.
Az ureaplasma parvum veszélye
Kitaláljuk, hogy az ureaplasma parvum "patogenitása", és mennyire veszélyes. Ennek az opportunista mikroorganizmusnak a jelenléte az elemzések során elsősorban az urogenitális rendszer - az ureaplazmózis - gyulladásos folyamatának komplikációjával veszélyes.
Az ureaplazmózis olyan fertőző gyulladásos megbetegedés, amely a kismedence és a húgyúti rendszert érintő szervekre hat. Az ureaplazmózis az immunitás gyengülésével, valamint a kismedencei szervek gyulladásos betegségeiben fordulhat elő. Az ureaplazmára vonatkozó szükséges kezelés hiányában a parvum a következő hatásokat is okozhatja a nőknél:
- a kismedencei régió különböző gyulladásos betegségei (például cervicitis, colpitis, urethritis);
- a gyermek elképzelése nehézség;
- ektópiás terhesség;
- koraszülés .
A nők terhességének megtervezése során nagyon fontos tudni a parvum ureaplasmájáról és a tesztek előzetesen történő átadásáról.
A fertőzés forrásai
Az ureaplasma parvum fertőzés szexuálisan és az anyától a magzatig terjedhet, a háztartási fertőzés nem valószínű. A férfiaknál ez a mikroorganizmus sokkal kevésbé gyakori, mint a nőknél, így a fertőzés gyakrabban fordul elő másodszor. A férfiaknál öngyógyítás is lehetséges, de ha az egyik partner parenterális ureaplasmát talál, akkor a második partnert kell kezelni.
A betegség tünetei
Az ureaplasma parvumban szenvedő nőknél a legtöbb esetben nincsenek tünetek, ám az ureaplazmózis gyakran a következő panaszok kíséri:
- viszketés vagy égés a húgycső területén;
- fájdalom vizelés közben;
- Nem jellemző jellegzetes szag / ürülék színe;
- fájdalom az alsó hasban.
A férfiaknál az ureaplasma parvum tünetei hasonlóak:
- viszketés vagy égés a húgycső területén;
- kevés nyálkahártya-váladék;
- a vizelet nem jellemző tulajdonságai (pl. szín, szag, átlátszóság);
- rezy vizeléssel.
Mivel a mikroorganizmus jelenlétét tünetekkel nehéz megítélni, a modern orvostudományban számos olyan tanulmány létezik, amelyek segíthetnek azonosítani.
Módszerek az ureaplasma parvum kimutatására
Az ureaplasma parvum nőkben történő kimutatására az orvos két módszert alkalmaz:
- PCR módszer (polimeráz láncreakció). Ez a módszer felismeri az ureaplasma DNS parvumot.
- Vetési módszer a parvum ureaplazmáján.
Az első módszer alkalmasabb pontos és kvantitatív meghatározásra, a második módszer pedig az antibiotikumok érzékenységének meghatározására szolgál. A második módszer hátránya, hogy sokkal lassabban hajtódik végre, mint a PCR módszer. Általában ajánlott a PCR kimutatásának elvégzése, majd szükség esetén az antibiotikumok kiválasztására szolgáló vetési módszert alkalmazzuk.
A Parvum ureaplasmájának vizsgálatára utaló jelek a következők:
- a kismedencei szervek gyakori gyulladásos betegségei;
- bakteriális vaginosis ;
- terhesség tervezés;
- terhességgel kapcsolatos problémák: vetélés, ektopiás terhességek, meddőség;
- a méhnyak eróziója.
Ureaplasma parvum kezelése
A mikroorganizmus jelenléte az elemzésben gyakran nem jelzi a kezelés szükségességét, mivel az ureaplasma parvum kis mennyisége normális. Általában a kezelés a következő esetekben történik:
- terhesség tervezés;
- az ivarszervi rendszer fertőzése;
- operatív beavatkozások a húgyúti rend szervére.
Az orvosnak el kell döntenie a szükségesség és a kezelés módjának kérdését. Az ureaplasma parvum antibiotikumok kezelésére alkalmazzák, amelyre érzékenység mutatkozik.