Különböző rendszerek vagy szervek állapotának és teljesítményének felmérése érdekében speciális teszteket vagy funkcionális teszteket alkalmaznak. Ezek mérgezett terhelések vagy bizonyos zavaró, irritáló hatások. Az ilyen vizsgálatoknak köszönhetően nemcsak a szervezet reakciójának helyességét határozza meg, hanem a meglévő betegségeket vagy a fejlődésükre való hajlamot is feltárja.
A funkcionális minták osztályozása
Számos rendszert vagy szervet több csatorna is befolyásolhat. A zavarok átvitelének módja szerint a következő típusú funkcionális mintákat különböztetik meg:
- neuro-reflex;
- farmakológia;
- testmozgással;
- anyagcsere (kémiai);
- információkat.
Ez egyszerűsített besorolás. A szervezet munkájának részletes vizsgálatához rendszerint különböző típusú minták kombinációját, beleértve az étkezési, hőmérsékleti és egyéb hatásokat, alkalmazzák.
A máj, a vesék, az emésztőszervek funkcionális vizsgálata
A vizsgált minták csoportja elsősorban a vér és a vizelet kémiai analízisén alapul . A biológiai folyadékok vizsgálata lehetővé teszi a szervek teljesítményét a közvetlen funkciók, az anyagcsere folyamatok (szénhidrát, lipid, fehérje, víz-só és sav-bázis egyensúly) révén.
Ezenkívül ultrahangot végzünk, vagy egy másik, informatívabb vizsgálatot végzünk, amely meghatározza a szervek méretét, a nyálkahártyák állapotát és a parenchymát, valamint az érrendszert.
A csont- és ízületi struktúrák röntgensugárzása funkcionális tesztekkel
Ez a fajta vizsgálat a leginkább informatív és pontos módszer a gerinc és az ízületek patológiáinak azonosítására, mint az osteochondrosis , az arthrosis, az ízületi gyulladás és más betegségek a korai stádiumban.
A mintákat röntgenfelvételek végrehajtása során veszik, és a végtagok, a gerincoszlop szakaszainak kiterjesztése és hajlítása a lehető legmagasabb pozíciókra terjednek ki.
Légzésfunkciós vizsgálatok
A leírt vizsgálati módszert gyakran kombinálják a szív- és érrendszeri működés, valamint a vérkeringés, valamint az agy működésének vizsgálatával, mivel a légzési folyamat közvetlenül attól függ.
Leggyakrabban ezeket a funkcionális teszteket használják:
- a tüdőtérfogat ismételt mérésével;
- légzési késleltetéssel (Stange, Genci tesztje);
- mért izomterheléssel;
- GTSOLIFK;
- rheoencephalography.