A leukociták két típusból állnak: granulocita és agranulocita. Az első sor tartalmazza a granulocitákat eozinofilek, neutrofilek és bazofilek formájában. A neutrofilek viszont érett vagy szegmens-nukleált, nem teljesen érett vagy szúrt, és éretlen granulocitákra (fiatalokra) vannak osztva. Az ilyen típusú leukocyták rövid időtartamára, körülbelül 3 napra, szinte azonnal érlelik.
Mi az "éretlen granulociták" a vérvizsgálatban?
A biológiai folyadék laboratóriumi vizsgálatának eredményei szerint a nem tökéletesen érett és fiatal granulociták száma nincs feltüntetve, mivel az elemzés során nem számolják. Csak a szegmentált és a stab neutrofilek teljes koncentrációját jelöljük.
Az IG értékének (a granulociták mennyiségének) kiszámításához a monociták és a limfociták összegét le kell vonni a teljes fehérvérsejtszámból.
Az éretlen granulociták száma normális
Egy felnőttnél a neutrofilek érési folyamata gyorsan, 72 órán belül megtörténik, így a vérben lévő mennyiségük kicsi. A szúrás és a fiatal granulociták normája a fehérvérsejtek (leukociták) összes számának 5% -a.
Miért csökkent vagy emelkedik az éretlen granulociták?
Tény, hogy egészséges felnőttnél a neutrofilek megfontolt csoportját nem szabad kimutatni. Ezért az orvostudományban nincs olyan dolog, mint "éretlen granulociták csökkentése".
A patológiát akkor tekintjük, ha ezeknek a sejteknek a száma magasabb, mint a megállapított normák. Ennek oka lehet a terhesség, az intenzív fizikai aktivitás, a bőséges táplálékfelvétel, a stressz. A fiatal neutrofilek koncentrációja a következő betegségekkel és állapotokkal együtt nő:
- osteomyelitis;
- gennyes tályog;
- tüdőgyulladás;
- agyhártyagyulladás;
- flegmon ;
- hashártyagyulladás;
- súlyos égési sérülések;
- szepszis;
- a függelék gyulladása;
- purulens torok;
- fertőző hepatitis;
- kolera;
- otitis media;
- pszoriázis;
- tífuszos láz;
- pyelonephritis;
- skarlát láz;
- köszvény;
- thrombophlebitis;
- malária;
- epehólyag-gyulladás;
- kanyaró;
- bizonyos típusú dermatitis;
- tuberkulózis;
- akut vérzés;
- influenza;
- diabetikus acidózis;
- rubeola;
- ólommérgezés;
- Cushing-szindróma ;
- rosszindulatú daganatok;
- uremia;
- üszkösödés;
- szérum betegség;
- szívizominfarktus;
- a mérgező rovarok harapása;
- krónikus myeloplasztikus patológiák;
- tüdő-infarktus;
- lítium, androgén, glükokortikoszteroid hormonok bevétele.