Hiba mondani, hogy a tudósok évek óta tanulmányozzák az emberi öntudat természetét. Csak a közelmúltban részletesen tanulmányozott. Tehát érdemes megemlíteni, hogy az egyén öntudata egy saját "én" egy bizonyos rögzítése, a képesség, hogy elkülönítse magát a környezetből.
A személyiség morális öntudatossága
Korai korban minden ember átmegy az erkölcsi tudat kialakulásának időszakában. A kisgyermekek számára a szülők és a tanárok példát mutatnak az utánzásra, és a serdülők inkább belső hangjukat és személyes tapasztalataikat hallgatják. Korai életkorban kialakul a környezet egyéni nézete, egy olyan világkép, amely egy idő után változik. A kamaszkorban személyes stabilitás van: egy lány vagy egy fiatalember elméjében felmerülnek gondolatok a saját jelentőségük meghatározásában ebben a világban.
Fontos tudni, hogy az emberi viselkedés vonala határozza meg az élet értelmének megértését. Ha ez a leginkább humánus, nem káros a körülöttünk lévő világra, akkor ez erkölcsi erőt ad majd egy ilyen személy számára. Sőt, ez a belső potenciál segíteni fog az életben felmerült nehézségek megoldásában. Az erkölcsi ideál segít abban, hogy tökéletességre törekedjen, fejleszti és megerősíti az akaratot, képességet . Az erkölcsi eszmény tartalmának sok mondanivalója van az illető személyiségéről. Mindannyian értékeljük értékeinket, amelyek képesek meghatározni az emberi tevékenység fő típusát és általában a további fejlődését.
A személyiség önismerete a pszichológiában
A személyiség fejlődése nem lehetséges önismeret nélkül. Ez utóbbi egy személy születésének pillanatától származik, és megváltozhat a karakterképződés folyamatában. Minden gyermek elválik másoktól, de a környező világgal való érintkezés során öntudatlanul megpróbálja más emberek szerepét. Így észreveszi magát, a cselekvéseit saját magában, általánosságban, a felnőttek értékelése alapján, saját véleményével szemben.
Az öntudat a mentális fejlődéssel együtt, a serdülőkorig tart. A személyiség a világgal, másokkal, magukkal és felhalmozott tudással kapcsolatos elképzeléseikkel összhangban viselkedik. A személyes kép mindegyikből megfigyelésekből, saját cselekvések, gondolatok elemzéséből származik.
Az öntudat, az önbecsülés és az önbecsülés alapján alakulnak ki. A személyiség öntudata és önbecsülése kiváltja a szabályozó mechanizmust, amely javítja az embert. És az egyén tudata és öntudata elválaszthatatlan összetevők. Az első képes elvégezni tevékenységét, funkcióját, csak a második alapján.
Személyiség önismeret és önmegvalósítás
A személyiség önfejlesztése szorosan összefügg az öntudattal. Alapján mindenkinek megpróbálja javítani ismereteiket, készségeit és képességeit. Az emberi bölcsesség nem ismeri a vallás, a tudomány, a művészet és a mindennapi élet határait. Számos gondolkodó szerint az ember önmegvalósítása abban rejlik, hogy megtalálja a legmegfelelőbb összeget a képességei és alkalmazásuk feltételei között. Ez nagyon nehéz,
Az önmegvalósítás problémájának megoldása során fontos tudni, hogy a belső megértésről van szó. A tökéletesség hatékonyabbá válik, ha bizonyos célokat alárendel, ezért mindenkinek meg kell tudnia, hogy pontosan mit kell erősíteni és fejlesztenie önmagában. Végül is nem lehet kényszeríteni a tökéletességre, de a saját tökéletlenségét általában meglepetésként veszi.
Mindannyiunknak tanulmányoznia és feltárnia öntudatosságunkat. Ennek alapján meghatározhatjuk saját érdekeinket, a fejlődés irányát és az életet. Így megtanuljuk megérteni cselekvéseink motivációit és eredményeit, és tisztában vagyunk azzal, hogy ki vagyunk valójában.