A nyak flegmona

A szájüreget okozó staphylococcus és streptococcus baktériumok, a Pseudomonas aeruginosa és az Escherichia coli, az anaerob mikroflórák, valamint a szájüregi fertőzés terjedése (fogászati ​​betegségek, torokfájás okozta tályogok), a pajzsmirigy betegsége és a trauma következtében fellépő fertőzés lehetnek.

A flegma nyak tünetei

A nyak fonákja különböző módon manifesztálódik, attól függően, hogy hol helyezkedik el és milyen mélységben fordul elő.

A nyak elülső és oldalsó felületeit általában megfigyeljük. A hátsó felületen ritkábban fordulnak elő, és többnyire szubkután. Leggyakrabban a nyakon a submaxillary flegmon (a fog fertőzés terjedése okozza), amelynek első jelei a submandibularis nyálmirigy és a nyirokcsomók növekedése. Idővel a gyulladásos folyamat a száj egész nyakára és aljára terjed, a duzzanat sűrűbbé és fájdalmasabbá válik.

Kiterjedt vagy külső (szubkután) flegmon könnyen kimutatható. A bőrön észrevehető duzzanat, vörösség, a sérülés területe fájdalmas, a tapintás a folyadék felhalmozódását érezheti a bőr alatt, a nyelés nehéz lehet, a testhőmérséklet emelkedik. A beteg állapota általában középsúlyos vagy súlyos.

A kisméretű, a szövetekben mélyen elhelyezkedő flegamajték nehezebb diagnosztizálni, mivel gyakorlatilag nem tapasztalták, a bőrön megjelenő megnyilvánulások hiányoznak. A testhőmérsékletet ilyen esetekben általában enyhén növelik, és a mérgezés és gyulladás általános tünetei gyengén expresszálódnak.

Gyomornyak kezelése

A legtöbb esetben a flegmonnal a beteg nyakát kórházba helyezik, és a sebészeti beavatkozást kezelésre használják.

A flegmon konzervatív kezelése ( antibiotikus kezelés, fájdalomcsillapítás, fizioterápia és más módszerek) csak a betegség kezdeti szakaszában engedélyezettek. Ha nem fordul elő gyors javulás, a tünetek előrehaladása és a nyaki flegmensek méretének növekedése, a kezelés sebészeti beavatkozással történik.

A művelet összetettsége abban rejlik, hogy a nyak fonákja a legtöbb esetben egy lágy szövet rétegében helyezkedik el, nagyszámú idegvégződéssel és véredényekkel, ezért rendkívül óvatosan kell végrehajtani a bemetszést, a szövet réteges disszekciójával.

A kezelést követően a további kezelést antibiotikumokkal, fájdalomcsillapítással és más eszközökkel végzik.