A magzat szíve már a terhesség ötödik hetében kezd csökkenni, és a 9. héten egy teljesen kialakult szerv, két kamra és két atria. A szívverés jellegénél fogva a gyermek életképességét a fejlődés korai szakaszában ítélik meg, és a terhesség második felében a pulzus (HR) a magzat állapotát tükrözi.
A normális a fetális pulzusszám
Az első trimeszterben a szívrohamok gyakorisága a magzatban folyamatosan változik. Ez annak köszönhető, hogy a terhesség első hetei alatt csak a létfontosságú szerv keletkezik, és a munkájáért felelős idegrendszer még nem fejlődött ki. Így 6-8 héten a magzat szívverés sebessége 110-130 ütés percenként, 9-10 héten a gyermekek pulzusának normája 170-190 ütés percenként. A terhesség 11. hetétől a születésig, a magzat normális szívverése 140-160 ütés percenként.
Eltérések a szív munkájában
Sajnos a kis szív munkájában bekövetkező zavarok már a terhesség korai szakaszában is előfordulhatnak: ha a szívverést 8 mm-es embrióhossznál nem rögzítik, akkor ez egy stagnáló terhesség jele lehet. Egy nőnek ajánlott egy második ultrahangvizsgálatot végezni egy héten belül, majd diagnosztizálják.
A normál pulzusszámtól való eltérések (a szívritmus 200 ütés / perc vagy 85-100 ütem / perc csökkenés) a legtöbb esetben a gyermek boldogtalanságát jelzik. A magzat gyors tünete (tachycardia) a következő esetekben figyelhető meg:
- az enyhe fokú magzati hipoxia (ha a terhes nő hosszú a fülledt szobában);
- a baba vagy az anya fizikai aktivitása;
- a méh hangnövekedése;
- a jövő anyai érzelmi túlzott ingerlése.
A magzat fojtott és gyenge szívverése (bradycardia) a következőket mondja:
- súlyos intrauterin hypoxia;
- a fetoplazma-elégtelenség jelenléte;
- vízhiány vagy polihidramniók;
- a magzat kismedencei bemutatása.
A magzat szívritmuszavarja a veleszületett szívbetegségek vagy a csecsemő intrauterin hypoxia jelenlétét jelzi.
Hogyan határozták meg a magzati szívfrekvenciát?
Számos módja van a magzat szív aktivitásának meghatározására és értékelésére: az auszkultáció (a magzat szívverése a szülésznői stetoszkóp segítségével), az ultrahang, a kardiotokográfia (CTG) és az echokardiográfia (EKG).
A terhesség korai szakaszában a kérdés: "Milyen szívverés a magzatban?" Az ultrahang segítséget nyújt: transzvaginális szenzor alkalmazása esetén a szív összehúzódások már 5-6 héten belül kimutathatók. A szokásos (transzabdominális) ultrahang regisztrálja a szívműködést körülbelül 6-7 héten keresztül. Határozza meg a magzati szívverést különböző terhességi hetekben ultrahangon és három szűrővizsgálaton. A mindennapi gyakorlatban a szülész-nőgyógyászok sztetoszkópot használnak, segítségükkel hallgatják a szív munkáját a hasfalon keresztül. A szívhangok meghallgatása a terhesség 20. hetétől, esetenként a 18. hét óta lehetséges.
Körülbelül 32 héttel a magzati szívfrekvenciát CTG-vel vizsgáltuk. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy rögzítse a magzati szív munkáját, a méh összehúzódását és a gyermek motoros aktivitását. Rendszeres CTG kötelező, ha a jövőbeli anya súlyos gestosis, krónikus vagy fertőző betegségek, valamint placenta rendellenességek, magzati hipotrófia, alacsony víz vagy polyhydramnios esetén szenved. A szülés során a CTG-t koraszülött vagy késleltetett terhesség esetén kell elvégezni, a gyengeség a munka vagy a rodostimuláció.
A fetális EKG-t 18-28 héten végzik el, és csak a következő jelzések szerint:
- az anya kora több mint 38;
- a veleszületett szívbetegségben szenvedő gyermekek születési helye;
- veleszületett szívhibák egy jövőbeli anyában;
- magzati hipotrófia;
- a szívműködésben fellépő rendellenességek kimutatása, a magzat ultrahangjának más patológiái és genetikai rendellenességei;
- cukorbetegség a nőknél;
- fertőző betegségeket a terhesség alatt.
Ebben a tanulmányban csak a magzat szívét vizsgáljuk, munkáját értékeljük, valamint a különböző részlegek véráramlását (a Doppler-rezsim használatával).